2017. október 18., szerda

Óvatosság és megfigyelés

... az óvatosság nem ugyanaz, mint a félelem és
a megfigyelés nem ugyanaz, mint az ítélet.
 
Használd a józan eszedet és ne hagyd, hogy
mások lebeszéljenek  az egyszerű óvatosságról és megfigyelésről azt állítva  hogy a "félelem és ítélet állapotában" vagy.

Egy cseppnyi megelőzés mindig ér annyit, mint tengernyi gyógyítás.

Van ennek értelme a számodra?

Neale

2017. szeptember 21., csütörtök

Pihenés


Ha folyamatosan keményen hajszoljuk magunkat anélkül, hogy egy kicsit is lazítanánk, az ugyanolyan, mintha autót vezetnénk, és sosem töltenénk meg a tankot. A pihenés fontos, és minél elfoglaltabbak vagyunk, annál nélkülözhetetlenebb.

Kate Middleton

2017. szeptember 20., szerda

Harmónia

Valahol Görögországban...
           A harmónia nem halálos nyugalmat jelent, hanem olyan összhangzatot, ahol végre minden a helyén van. 
Szép - és nem csúnya. 
Igaz - és nem hamis. 
Jó - és nem rossz. 
Boldog - és nem boldogtalan. 
Mindenki sejti és lelke mélyén tudja, hogy van a lényének egy eszményi állapota, egy Örök Emberi szép arca, s amíg azt nem valósítja meg, amíg rögeszmék után rohan, addig boldog nem lehet, mert tartozik - tartozik önmagának. És másoknak is.
Müller Péter

2017. szeptember 12., kedd

Integrálás = tudatosítás ...



Integrálni, tudatosítani valamit: 
magunkévá tenni és megoldani egy problémát, egy élethelyzetet, 
vagy átérezni, megérteni egy gondolatot. 

Amikor ezt a kifejezést egy érzelmi sérülés kapcsán használjuk, és azt mondjuk, integráltuk az adott helyzetet, akkor ez azt jelenti, hogy begyógyítottuk azt a belső sebet, amely ehhez a helyzethez kapcsolódott, és megértettük, tudatosítottuk a probléma üzenetét.
 

Jacques Martel

2017. szeptember 6., szerda

Mindenki másképp csinálja!



A boldog emberek a saját belső világukat építik,
a boldogtalanok a körülöttük lévő világot hibáztatják.

2017. szeptember 5., kedd

Boldogabb életet, ... de hogyan?



Fotó: nlcafe.hu
Amikor nem úgy sikerülnek a dolgok, ahogy szeretnénk, azt gondolhatjuk, hogy velünk van a baj
Ilyenkor szinte a fülünkbe csenghet valamelyik szülő, tanár, hatalmi pozícióban lévő személy vagy akár egy felelősségét el- vagy ránk hárító ”barát" hangja: te vagy a hibás!
És mivel szeretjük, tiszteljük őt, adunk a véleményére – elhisszük, vagy legalábbis foglalkoztat minket a kérdés „talán igaza van?” Még akkor is igy teszünk, ha érezzük, sőt legbelül tudjuk is, hogy ártatlanok és jók vagyunk.
Amit teszünk, azért tesszük, mert
- adott esetben az tűnik a legjobb megoldásnak,
- szükségleteink kielégítésére vágyunk- hiányzik nekünk valami, amiről úgy érezzük/hisszük, hogy a megszokott környezetünkben/emberek által nem kaphatjuk meg
- félünk a veszteségtől, a fájdalomtól
- vagy attól, hogy még több fájdalmat kell megélnünk!
- inkább mi támadunk előbb, bízva benne, hogy így nagyobb esélyünk van a győzelemre, és kevesebb fájdalom ér minket.
Amikor végre sikerül bebizonyítanunk magunknak és elhinnünk azt, amit belül mindig is tudtunk, vagyis hogy jók és szeretetre érdemesek vagyunk, eltűnik az addigi alkalmatlanság illúziója, végre gyengédek lehetünk magunkhoz, a világ pedig  jobb hellyé válik.
Amikor tapintatos tisztelettel tudunk viszonyulni önmagunkhoz, tiszteletben tartjuk saját belső szabadságunkat megteremtjük az alapot, melynek segítségével felülírhatjuk, korszerűbbre cserélhetjük saját elavult programjainkat.
Élhetőbbé, örömtelivé, boldogabbá válik világunk, ráadásul új szemléletmódunk begyakorlásával  ehhez mi is hozzájárul(t)unk!
BG
További gondolatokat találsz itt!

 

2017. augusztus 29., kedd

A titok hatalma



Megkeressük a csodapadot, jó?


Amire mindannyian leülhetünk, és kimondhatunk bármit, ahol a titkoknak nincs hatalmuk felettünk, mert minden rosszat azonnal elmos a hullámzó tenger.

Freya North: Szerelmi titkok