2017. július 6., csütörtök

Peles Kastély Románia

Peles kastély.
Károly király a Peles kastély északi teraszán, 1910, üveg diapozitív
A Román fejedelemségek, Havasalföld  és Moldva egyesülése 1859 januárjában jól szolgálta a Magyarországot ellensúlyozni  kívánó Osztrák - Német érdekeket. Segítségükkel a román állam fokozatosan megszilárdult, 1866-ban hatályba lépett az Alkotmány és bevezetésre került az örökletes alkotmányos monarchia.
   Alexandru Ioan Cuzát 1859-ben mindkét román fejedelemségben uralkodóvá választották, így a két tartomány (Havasalföld és Moldva) perszonálunió révén egyesült és létrejött az Egyesült Román Fejedelemség. 1866-ban lemondatták a trónról. Románia új uralkodója Karl von Hohenzollern-Sigmaringen, a Hohenzollern-Sigmaringencsalád (1839-1914) tagja lett.

Károly ekkor Coburgban tartózkodott, mint a 2. számú gárdadragonyos-ezred kapitánya. Jó hírneve volt, mint kitűnő katonatiszt és az erény példaképének tartották, úgy a személyes életében, mint a közéletben. Feleségével, Wied Erzsébettel (1843-1916), aki Carmen Sylva irodalmi álnéven ismert, 1. Károly, mint uralkodó (1866 - 1881) és román király (1881 - 1914) 48 évig vezette az országot.
Egy, a Prahova Völgyének festői tájára tett kirándulás után, amely szülőhelyére, Sigmaringenre emlékeztette, Károly elhatározta egy nyári rezidencia felépítését Sinaia városában, a Bucsecs-hegység lábainál, a Mihail Cantacuzino által 1695-ben alapított monostor mellett. Miután megvásárolta a területet, az 1872. évben, felkéri Wilhelm von Doderer bécsi építészt a terv megvalósítására a német reneszánsz szellemében.


Az üvegből készült mennyezet mozgatható, melyet elektromotorral vagy kézi erővel lehet kinyitni, jelképes jeleneteket és Románia megyéinek címerét ábrázoló festett üvegek alkotják.
A tereprendezés után, a tulajdonképpeni építkezés az 1875. évben kezdődik el Doderer asszisztensének, Johannes Schulz von Strainitzky építésznek a vezetésével. Ő Doderer utolsó javaslatából indult ki és érdeklődésre talált a társánál, aki mellérendelt egy fontos munkatársat, megbízható szakembert, Martin Stöhr (1819 -1896) szobrász személyében. Az építkezés első szakasza az 1883. évben fejeződik be, megszakítással a Függetlenségi Háború idején (1877-1878), amikor október 7-én hivatalosan felavatják a királyi rezidenciát. A munkálatok egészen 1914-ig folytatódnak, a Peles kastélyt átalakítják és kibővítik Karel Uman (1855-1929) cseh építész vezetésével. Ebben az időszakban épülnek a szomszédos épületek - a Pelisor kastély, az Economat, az istállók és a melléképületek.

Díszterem részlete
I. Károly sok pénzt fordít rendkívül összetett és újdonságnak számító műszaki berendezésekre, így a királyi rezidencia már a kezdetektől fel van szerelve elektromos világítással, központi fűtéssel, légkondicionálóval, folyóvízzel és csatornahálózattal, telefonnal, központi porelszívóval, felvonóval, stb.
Külső építészet tekintetében a Peles kastély a német neoreneszánsz stílusjegyeit hordozza.



Díszlépcső
A.vízszintes és függőleges vonalakat, a fachwerk külső díszítéshez felhasznált fa gazdagsága festői, levegős hangulatot nyújt, folyamatos párbeszédet folytatva a hegyi tájjal.
A belső terek építészete és díszítésének meghatározó eleme a német neoreneszánsz, de visszaköszön az olasz, angol reneszánsz, a német barokk, a rokokó, a hispano-mór, a török és a 1900-as évek stílusa.

A központi torony a vár déli homlokzatán helyezkedik el, 1906-ban magasságát megemelték. A toronyban lévő toronyóra nagy történelmi értékű egyedi darab, amelyet a huszadik század elején gyártott Johann Mannhardt Bajorországban, a királyi udvarban működő toronyóra gyárban.

A kastély teraszai az olasz neoreneszánsz stílusjegyeit viselik, gazdagon díszítve faragványokkal, kőből és márványból készült szoborcsoportokkal, virágtartókkal, oszlopokkal és szökőkutakkal. Liman építész együtt dolgozott a korszak híres tájépítészeivel, mint például Wilhelm Knechtel, aki Habsburg Miksa főherceg egykori főkertésze volt és Ferenc József császár ajánlotta 1 Károlynak. A kertész üvegházakat rendezett be hozzávetőlegesen 33.000 évelő növénnyel. Ezzel párhuzamosan a térségbe örökzöldeket és lombhullatókat telepített, köztük néhány ritka fajt honosítva meg Amerikából és a Himalájából.
   
A díszterem szintjei
A dolgozószoba
A díszterem a     kastély     legpazarabb
fogadóterme, Karel Liman 1911-ben, egy régi belső udvar helyére tervezte, három szinten magasodik a főépület központi részében.
Lenyűgöző hatást kelt az első emelet erkélyéig nemes és egzotikus fafajtákkal berakott diófa lambéria, a terem dekorációját az 1583-ból származó, egyik legreprezentatívabb lakótér, a "Fredenhagen" szoba ihlette, amelyet Lübeckben, a jelenlegi Kereskedelmi Kamara Palotájában őriznek.
A lambéria faragványok gazdagságának külön jellegzetessége: a mitológiai, bibliai és történelmi témákból merített domborművekkel és alabástrom szobrokkal díszített kazetták
Fölöttük, az intarziás fríz a Hohenzollern család középkori német és svájci várait ábrázolja. A fadíszítés és a bútorzat egy része a bécsi ifjabb Bernhard Ludwig műhelyében készült - aki a Pele~ kastély fő díszítőművésze. A felső szinten, az első emeleti erkélyek boltívei között, Francois Boucher festő képei alapján a híres Aubusson manufaktúrában, a tizennyolcadik század első felében készített francia faliszőnyegeken a "Gyümölcsszedés" témakör jelenik meg.

A dolgozószoba a hamburgi Heymann műhelyben készült bútorokkal van berendezve, német neoreneszánsz stílusban, az 1883. évben fejezték be. Abból az időből megmaradt a király hatalmas íróasztala, egy pulpitus a hivatalos meghallgatásokra és egy lenyűgöző könyvtári szekrény. A dolgozószoba 1590-1603 között készült, festett üvegei svájci kantonok címerpajzsait ábrázolják.
A tanácsterem, vagy az új audiencia terem az utolsó, amelyet Karel Liman 1914. évben épített, és amelyet a luzerni Városház tanácsterme (XVII. század) inspirált. A különböző fába vésett faragványok és a régi svájci festett üvegek a teremnek egy kivételes esztétikai értéket kölcsönöznek.

A régi zeneterem 1905
A régi zenetermet az 1905. év után Erzsébet királyné kívánságára átalakították irodalmi estek megtartására alkalmas szalonná. A lambéria felső részén elhelyezett Dora Hitz festmények Carmen Sylva által átértelmezett német mítoszok szereplőit jelenítik meg. A festett üvegablakok
Vasile Alecsandri költő által megverselt román népi mondák jeleneteit ábrázolják. Ebben a teremben döntötte el 1914. augusztus 3-án a Koronatanács Románia semlegességét az I. Világháborúban.


a Firenzei szoba
A kastély fogadótermei közül az első, a Firenzei szoba, 1906-1910 között volt díszítve a késő firenzei reneszánsz modell alapján, lenyűgöző kompozíciós egyensúlyával és a gazdag építészeti részletekkel: kazettás és aranyozott mennyezetét hársfából faragták a firenzei paloták szalonjainak stílusában, Calliopet, a zene múzsáját ábrázoló Giorgio
Vasari mú másolatával díszítették. A muranói üvegből készült csillárok a velencei üvegmívesek jó kézművességét és művészetét tanúsítják. A bronzba öntött ajtók fényűző díszítése a firenzei művészek páratlan tehetségét dicsérik. Az ajtókeretek és az impozáns kandalló Paonazzo márványból készültek.

A mór terem
A mór terem Lecomte du Nouy francia építész által fogadóteremnek volt tervezve. A spanyol-mór stílusú ragyogó díszítés, a faragott mennyezet, a bronzcsillárok, a falak aranyozott és sokszínű arabeszk stukkói a granadai Alhambra kastély termeire emlékeztetnek.

---az uralkodó mennyezet, a bronzcsillárok, a falak aranyozott és sokszínű arabeszk stukkói a granadai Alhambra kastély termeire emlékeztetnek.


a Török Szalon
Az 1873-as bécsi világkiállításon számos török selyemhímzést díjaztak, amely Siegert bécsi alkotóműhelyében készült. 1 Károly több értékes hímzést vásárolt, amelyek megtalá1hatók a kastély Török Szalon nevű termében. Egy ilyen stílusú terem léte kifejezi az uralkodó érdeklődését a közel-keleti művészetek iránt, amelyet a kastély számára megvásárolt mutatós művészeti tárgyak is bizonyítanak, és amelynek ízére az Algériában és Isztambulban tett utazások során érzett rá.



Az ebédlő
Az ebédlő August Bembé műhelyének legfontosabb alkotása. Fontosabb bútordarabok a dressoir szekrény a háttérben, a diófába faragott két képmással, akik I. Károly király őseit ábrázolják és a 36 fős asztal, amely mellett lezajlottak az egykori fényes királyi vacsorák. A díszítést a sokszínű festett üvegablakok egészítik ki, a középkori német nemesek életéből vett jelenetekkel.



A színházterem stílusos és világos, francia, XIV. Lajos stilisztikai elemekkel, 1906 után mozi-teremmé alakították. A terem dekoratív festmény-együttesének címe "Múzsák, maszkok, allegóriák és jelképek", amely Gustav Klimt
osztrák festőművész innovatív műalkotásának kiindulópontja. Nyolc vászonra festett olajképből áll, Thalia, Melpomene, Terpsichore és Calliope múzsákat ábrázolva.

 A hangversenyterem fontos helyszíne a valamikori zenei esteknek, melyeknek házigazdája Erzsébet királyné volt, amelyen gyakran részt vett George Enescu is, a fiatal zeneszerző.
1906-ban épült, angol neoreneszánsz stílusban, különleges akusztikával rendelkezik. Egy nagyméretű Jean du Nouy allegorikus kompozíció Erzsébet királynét ábrázolja. A hangszerek közül említésre méltó a két manuálos Rieger orgona, a Bluthner állózongora, valamint az értékes Ruckers csembaló 1621-bő1

A királyi lakosztály az első emeleten Erzsébet királyné dolgozószobájából, a királyi hálószobából, a magánkápolnából, a furdőszobából és a reggelihez szolgáló étkezőből áll. A szobákat a huszadik század elején különböző stílusban újították fel.
Erzsébet királyné dolgozószobáját az olasz reneszánsz stílusában tervezték, amelynek építészeti eredetiségét a "sarok" elhelyezés jelenti egy félköríves szalonnal a kis toronyban, lépcsővel összekötve a kétszintes könyvtárral.


A királyi hálószoba
A királyi hálószobát Liman építész tervezte 1905-ben.
A helyiség tágas és egyszerű, jellemzően reneszánsz stílusú. Itt élte utolsó pillanatait 1 Károly király. A királyi hálószoba keleti oldalán helyezkedik el a kápolna, egy kis, lambériás tér, melynek felső része éneklő angyalokat ábrázoló festményekkel van díszítve, amelyeket Erzsébet királynénak tulajdonítanak.

A királyi mosdó

Az.étkezőt Bernhard Ludwig rendezte be és díszítette 1906-ban, a királyi pár reggeli étkezéséhez és a reggeli levelezés aláírására szolgált. Anémet és olasz neoreneszánsz stílusban hangsúlyos a különböző fafajtákkal berakott diófadíszítés, beborítva a mennyezetet, az ajtókereteket és a falak egy részét.

                                          *



A fejedelmi vendégek hálószobája



A.fejedelmi vendégek hálószobáját rokokó stílusú bútorral a bécsi Bernhard Ludwig műasztalos rendezte be. A cseh kristálycsillár és a meisseni porcelán szobrocskák felvidítják, és jól kiegészítik a teret.
 *

A császári lakosztály
A császári lakosztály pompás és ünnepélyes.
A lakosztályt 1906-ban rendezték be, 1. Ferenc Józsefmagyar király és osztrák császár tiszteletére, aki meghívottként vett volna részt az 1. Károly román király 40 éves uralkodása alkalmából rendezett jubileumi ünnepségsorozaton. Ebben a művében Bernhard Ludwigot az osztrák barokk (Mária Terézia stílus) ihlette, amelyet a dekoratív
elemek gazdagsága és monumentalitása jellemez. Külön érdekessége a régi kordován bőrkárpit. A lakosztály fogadószobája világos és fényűző, a sokszínű bőrkárpitot gyümölccsel, virágokkal és állatokkal dekorálták. A bútorzat XV Lajos stílusú, egy értékes Aubusson faliszőnyeggel kiegészítve.
Az 1903 -1906 közötti időszakban Karel Liman építész irányításával kiépítették a kastély II szintjét. A belső formatervezési munkálatokkal a müncheni Anton Pössenbacher építészt bízták meg, aki Bernhard Ludwiggal és August Bembé műhelyével közösen valósította meg a szobák díszítését. A királyi ház vendégeinek szánt elegáns szecessziós belső terek olyan kiemelkedő személyiségeknek adtak otthont, mint Vasile Alecsandri, George Enescu, Elena Vadírescu, stb.

A George Enescu által lakott helyiség belső tere egyszerű és elegáns. Magára vonja figyelmünket néhány Micaela Eleutheriade,
Nicolae Tonitza és Stefan Popescu által készített román képzőművészeti alkotás.






A királyi festménygyűjteményt restauráló festőművészeknek otthont nyújtó lakosztályt, Bernhard Ludwig és Anton Pössenbacher műasztalosok díszítették. Az oszlopfülke szintjén egy 1884-ben Gustav Klimt által alkotott díszes fríz Terpsichore és Calliope múzsákat ábrázolja a zene, a tánc és az epikai költészet allegóriájaként.







Erzsébet királyné festőműhelye építészeti eredetiségévei igazi meglepetés. A terem egy viking hajó sziluettjét formázza, a falakat a Himalája térségéből hozott fenyő és egyéb tűlevelű lambéria borítja.
*








A"Trinkstube" a kastély nagy tornyában található, hagyományos német berendezéssel, a régi bajor reneszánsz helyiségek jegyeit hordozza: rusztikus bútorok, dionüszoszi karaktereket és jeleneteket ábrázoló festett üvegablakok, sörös ónkannák, stb.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése