2017. december 28., csütörtök

Stockholm



Városnézés a több ezer szigetre épült Stockholmban, mely Európa egyik legszebb fővárosa (az óváros szűk utcácskái, a királyi palota a pompás bútorzattal és a korona­ékszerekkel, a híres városháza, a Koronázó­templom stb.).
Európa legré­gibb skanzenje, Vasa Múzeum stb.
Stockholm
14 szigetre épült, amelyeket 53 híd köt össze.
A jégkorszak után, időszámításunk előtt 8000-ben már nagy számban éltek itt emberek, ám amint a hőmérséklet ismételten zuhanni kezdett az itt élők elvándoroltak délebbre. Több ezer évvel később, amikor a föld ismét kiolvadt ezen a vidéken és az éghajlat elviselhetőbbé vált a talajok újra termékenyek lettek a környéken és elkezdtek visszatérni az emberek. A Mälaren-tó és a Balti-tenger találkozásánál fekvő szigetcsoporton időszámításunk szerint 1000 környékén telelpedtek meg a vikingek. A kereskedelmi útvonalak kiépítésével pozitív változást hozott ezen időszak a térség életében.
Stockholm városának területe a sagákban Agnafit néven jelenik meg és a Heimskringla összefüggésbe hozza a legendás Agne királlyal. Stockholm első írásos említése 1252-ben történik meg, amikor is a Bergslagenközelében fekvő ércbányák miatt a korabeli fémkereskedelem fontos helyszínévé vált. A város nevének előtagja a stock farönköt jelent svéd nyelven, bár a német Stock, azaz erődítmény szóval is kapcsolatba hozzák. A város nevének utótagja a holm, azaz kis sziget jelentéssel bír és úgy tartják, hogy a város középső részén elhelyezkedő Helgeandsholmen-re utal. A legrégebbi svéd krónika, az Erikskrönikan szerint a várost Birger Jarl alapította, hogy megvédje Svédországot a karéliaiak tengerről érkező támadásaival szemben, az 1187-es siguntai fosztogatást követően.
Az első épület egy erődítmény volt, amely a Mälaren és a Balti-tenger közti fogalmat szabályozta. Az "észak Velencéjének" is nevezik.
Stockholm városmagja az óváros, svédül: Gamla Stan) a Helgeandsholmen sziget közelébn kezdett el kialakulni a 13. század közepétől kezdődően. A város eredendően a Hanza kereskedelem miatt indult virágzásnak, mely a Baltikumban folyó kereskedelem révén erős gazdasági és kulturális kapcsolatokat létesített LübeckHamburgGdańskVisbyReval és Riga városokkal. 1296 és 1478 közt a stockholmi városi tanács 24 tagból állt, melynek felét a német nyelvű partnervárosok delegálták.
Stockholm stratégiai és gazdasági szerepköre fontos tényező volt a dán uralkodók és a Kalmari uniókapcsolatait illetően, és a nemzeti függetlenségi mozgalom során a 15. században. II. Keresztély dán király1520-ban bejutott a városba. 1520. november 8-án ezen esemény vezetett a szembenálló felek közt a Stockholmi vérfürdőhöz, majd vezetett további felkelésekhez és végezetül a Kalamari unió felbomlását idézte elő. 1523-ban I. Gusztáv svéd király uralmával és királyi hatalmának megerősödésével kezdetét vette Stockholm lakosságának növekedése, mely 1600-ra már elérte a 10 000 főt.
A 17. század során Svédország vezető hatalommá vált Európán belül, mely visszatükröződött Stockholm fejlődésén is. 1610 és 1680 között a város népessége meghatszorozódott. 1634-ben Stockholm hivatalosan is a svéd birodalom fővárosává lépett elő. A kereskedelemmel kapcsolatos szabályokat rögzítették, amelynek következtében Stockholnak alapvetően monopolhelyzete alakult ki a külföldi kereskedőkkel szemben Skandinávia és Svédország területén.
1710-ben pestisjárvány tört ki, amely miatt mintegy 20 000 fő vesztette életét a városban, amely a népesség 36 százaléka volt.[7] A nagy északi háborútkövetően a város fejlődése abbamaradt. A népesség növekedése megállt és a gazdaság fejlődése is lelassult. A várost sokkolta, hogy elveszítette nagyhatalmi pozícióját a kontinensen. Ugyanakkor a város megőrizte politikai szerepkörét Svédországon belül és kulturális fejlődés kezdődött III. Gusztáv svéd király uralkodása idején. A 19. század második felére Stockholm visszaszerezte vezető gazdasági helyét. Új iparágak jöttek létre és Stockholm fontos kereskedelmi és szolgaltatási központtá vált, valamint Svédország kapujává nőtte ki magát. Ezen időszak alatt a népesség drámai növekedésnek indult, főleg a bevándorlásnak köszönhetően. A század végére a város lakosságának csak kevesebb mint 40 százaléka volt helyi születésű. A város elkezdett korábbi határain kívül is terjeszkedni. A 19. század során számos tudományos kutatóintézetet alapítottak a városban, például a Karolinska Intézetet is ekkor alapították. Az 1897-es világkiállítást Stockholmban tartották. Stockholm modern, technológiailag fejlett és etnikailag változatos várossá vált a huszadik század késői évtizedeire. Számos régi épület vesztét okozta a modernista városfejlesztés, beleértve a Klara városrész történelmi negyedét is, ahol a régi épületeket modern építészeti megoldások váltották fel. Ugyanakkor Stockholm számos városrészében, így a Gamla stan, a Södermalm, az Östermalm, a Kungsholmen és a Vasastan városrészekben sikerült egész utcákat, városrészeket megmenteni a század harmincas éveit uraló rombolástól. A huszadik század során az alacsonyabb hozzáadott értéket képviselő iparágakat fokozatosan felváltották a városban a magasabb hozzáadott értéket képviselő szolgáltatóipari és csúcstechnikát képviselő iparágak és szolgáltatások.
Jelenleg Európa egyik legdinamikusabban fejlődő régiója a Stockholm környéki terület, melynek létszáma várhatóan 2024-ben eléri a 2,5 millió főt.
Forrás: Wikipedia

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése