A Vattern-tó partján fekvő városka a zöld
erdők uralta Östergötland tartomány egyik települése. A település nevének
jelentése vízre épült kőház, amit a helybeliek a tópartra épített királyi
kastélyoknak tulajdonítanak. A település számos középkori épületet megőrzött,
utcái ma is ódon hangulatot árasztanak.
Három
épület azonban kiemelkedik a látnivalók közül.
Az első a vadstenai kolostor. A
1200-as évek elején Birger Magnusson herceg pompás kastélyt épített fiának,
Valdemarnak a kor legdrágább építőanyagából, téglából. Valdemart 12 évesen
1250-ben Svédország királyának választották, így az épület királyi vár lett.
Száz évvel később Vadstena legismertebb történelmi alakja, Szent Brigitta
adományként kapta meg a kastélyt Magnus Eriksson királytól, hogy kolostort és
apácazárdát szervezzen a városban. Szent Brigitta, aki gazdag főúri családból
származott, hamarosan külön rendet alapított: az ún. Szent Brigitta-rendet. A
szervezet hatása olyan erős volt, hogy Vadstenát észak Rómája vagy svéd Assisi
néven is illették a kortársak. A kolostor templomát a 15. században építették.
A kolostor a reformáció hatására a 16. század végére elnéptelenedett. Az
épületegyüttest használták börtönnek, bolondokházának és raktárnak is. Ma egyik
szárnya ismét az újjászervezett Szent Brigitta-rend kezelésében van, de találunk
itt múzeumot és kastélyhotelt is.
A második
jelentős épület az I. Gusztáv, a Vasa-dinasztia megalapítója által épített
királyi várkastély. Az épület korabeli állapotában maradt fenn. Mivel I.
Gusztáv a protestáns Svédország alapítója, az ország dán iga alóli
felszabadítója, ez az épület is nemzeti zarándokhely. 1545-ben láttak hozzá az
építéséhez.
A harmadik
nevezetesség Svédország legrégebbi városháza a piactéren. Az egytornyos
épületet a 15. század elején emelték, és egészen a 20. század közepéig itt ülésezett
a városi tanács.
Forrás: Rubicon
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése