2018. január 31., szerda

Kalvova a szabadidő paradicsom



A szigeten sportpályák, hozzá tartozó számtalan nagy focikapuval, zuhanyzókkal, mosdókkal, strandokkal, sütőgető helyekkel a hozzájuk tartozó minden kellékkel.
Augusztusban kellemes 20 fok körüli hőmérséklettel, kár hogy számunkra ez nem strandidő, így   a vízbe nem merészkedtünk, a medúzákat is szívesebben néztük a partról...

2018. január 30., kedd

Kon-Tiki Múzeum




Kon-Tiki volt a neve annak a tutajnak, amelyet Thor Heyerdahl norvég néprajzkutató és felfedező épített és használt 1947-es expedíciója során. Az utazással Heyerdahl a gyakorlatban bizonyította, hogy a történelem előtti időkben, „primitív” eszközökkel is lehetséges volt átkelni a Csendes-óceánon, Dél-Amerikából Polinéziába.
A tudósok korábban sok elméleti vitát folytattak arról, hogy Polinéziát lehetséges volt-e Dél-Amerikai felől elérni, illetve benépesíteni. Az uralkodó elméletek szerint:
  • A rendelkezésre álló balsafa magába szívja a vizet, ezért időről időre ki kell szárítani a napon, vagyis csak partmenti hajózásnál alkalmazható.
  • Egy tutaj tengerszinthez képest alacsony fedélzete nem nyújt elegendő védelmet a rajta lévő legénység és rakomány számára.
  • A tutaj összeerősítéséhez használt háncs a tengervízben szétmállik, illetve a súrlódástól elkopik, aminek következtében a tutaj szétesik.
  • Több ezer kilométeres távolságon nem lehetséges elnavigálni egy kicsiny szigethez.
Az expedíció a további elméleti vitákat feleslegessé tette, látványosan bizonyítva azok téves voltát.
Heyerdahl elmélete szerint Polinézia (ill. annak jelentős területei, népcsoportjai) az inkák előtti Dél-Amerikából települt be. Az elmélet a mai napig vitatott, azonban ellenzőinek legfőbb érvét (az adott technológiai színvonalon nem volt lehetséges óceánjáró tengeri járművek készítése) Heyerdahl látványosan cáfolta meg. Jelenlegi ismereteink szerint azonban az áttelepülés – ha egyáltalán megtörtént – semmiképpen nem volt annyira tömeges, mint azt Heyerdahl feltételezte volt.
A tutaj neve, Kon-Tiki az inka Napisten, Virakocsa nevének egy régi formája. Az expedícióról Heyerdahl azonos címmel rendkívül sikeres könyvet is írt, amely alapján 1951-ben Oscar-díjas film is készült.
Az expedíció Peruban kezdődött, ahol spanyol hódítás-korabeli képi ábrázolások és dél-amerikai őslakosok szájhagyománya alapján Heyerdahl és 5 társa megépítette a balsafa tutajt. 1947. április 28-án indultak Callao kikötőjéből, és 101 napos utazás után érkeztek meg augusztus 7-én a Tuamotu-szigetcsoporthoz tartozó Raroia korallszigetre. Az út kb. 8000 km-e során bebizonyosodott, hogy a tutaj és az alkalmazott ősi módszerek sokkalta tengerállóbbak, mint azt a tengerészeti szakértők hitték. Az expedíció számos megfigyeléssel, tudományos eredménnyel gazdagította ismereteinket, több addig nem ismert hal- és állatfajt azonosítottak, valamint főképp az amerikai hadsereg számára teszteltek tengeri túlélő-felszereléseket és élelmiszereket.
Az expedíció rávilágított a természeti népek „primitív” technológiáinak hatékonyságára, népszerűvé, kalandosan vonzóvá tette a néprajzot, mint tudományt. A könyv a tudományos ismeretterjesztés egyik meghatározó műve lett, 70 nyelvre fordították le.
A Kon-Tiki Oslóban, a Kon-Tiki Múzeumban tekinthető meg. 1950-es megnyitása óta 15 millióan látták.
További ifót találsz itt!


2018. január 25., csütörtök

Függőség elengedésének segítése




Az ember üresnek érzi magát amikor eltávozik belőle egy rögeszme.
A függők sokkal nyitottabbak azokra tanácsokra, hogy miként hagyhatnák abba, mint a nyílt, aktív tilalomra. Amerikában az alkoholtilalom idején minden gusztustalan dolgot megittak például faszeszt, amelytől megvakultak. Annak idején többet ittak, mint amennyit akkor fogyasztottak volna,ha nincs tiltás.
A tökéletességre törekvés egyúttal a jóságra és fényre való törekvés...
Matthew Arnold
Kapcsolódó cikkeket  találsz itt!